Nem szeretem az esőt. Mindig szomorú leszek tőle, mert az jut eszembe: olyan, mintha valaki odafent keservesen zokogna… Most is ezt érzem, hiszen tegnap óta – kisebb-nagyobb szünetekkel ugyan, de – megállás nélkül esik. Ahogy kinéztem a szobám ablakán, és megpillantottam a falevelek mélyedéseiben hintázó vízcseppeket, bevillant egy dal. Egy dal, melyet már nagyon régen…
