Közeledve a 31 felé, azt hittem, kinőttem abból, hogy kicsiknek szóló mesekönyveket olvassak. Azt meg végképp nem gondoltam, ha már kezembe veszek egy ilyet, úgy leköt, hogy észre sem veszem: az utolsó oldalra lapoztam. Wéber Anikó Ragacs, a hős kismacska című meseregényével viszont így jártam. Ahogy a könyv ismertetőjében is áll: „kedves, humoros és érzékeny” alkotás, amely a szórakoztatás mellett azt (is) megmutatja, hogyan kerekedjünk felül félelmeinken.
A mese Ragacsról, egy barna-szürke-fekete-vörös foltos kiscicáról és az ő félelmeiről, kalandjairól, a végén pedig bátorságáról szól.
Nem szeretnék lelőni semmilyen poént, így röviden csak annyit a történetről, hogy Ragacs nagyon félénk kismacska, tart az idegenektől, megijed a rossz álmoktól, de legfőképpen a Macskák szigetének peremén élő gonosz macskáktól, a Surranóktól fél. Otthon, a biztonságos falak között, anyával, apával és nővérével, Hópihével érzi igazán jól magát, ahol semmi baj – mert a kiömlött puding nem az – sem történhet. Ám eljön az a nap, amikor bátornak kell lennie és le kell győznie a félelmeit, hogy megmentse szeretteit…
Bár Wéber Anikónak ez a negyedik regénye, az első olyan, amelyik az 5–8 éves korosztálynak szól.
Abban azonban mindenképpen hasonlít korábbi műveire, hogy olvasása közben repül az idő. Történetszövése a kicsik számára is könnyen követhető, a cselekmény izgalmas, fenntartja az érdeklődést az utolsó mondatig. Nagyon szeretem a mesekönyvben, hogy nemcsak a cicaneveket választotta meg jól – van például Lefety nevű cica és Tigris, akinek nyilván tigriscsíkos a bundája, a rossz cicák között pedig megtaláljuk Éleskarmút és Zsiványt is –, hanem az intézmények elnevezései és a különböző tevékenységekre használt kifejezései is tükrözik: itt bizony cicákról szól a fáma. Csak a kedvenceimet említem:
a rossz útra tért cicák lakhelye a Macskajaj tanya; a Macskák szigetén van Cifra Cicafodrászat és Kandúr Kocsma; a fizetőeszközük macskaköröm; szavaikat pedig vagy elnyávogják, elmiákolják vagy épp elkaffogják a bundások.
Ragacs, a hős kismacska a gonosz Surranók lakhelyén, a Macskajaj tanyán
A magával ragadó, vicces, kalandos történetben azonban nem csak kellemes időtöltésre alkalmas. Abban is segíthet a gyerekeknek, hogyan szabaduljanak meg a félelmeiktől, attól a bizonyos – képzelt – szőrcsomótól a torokban. Rávilágít arra, hogy érdemes, sőt kell is beszélni a félelmekről, mert kibeszélni a rosszat könnyít a lelken. Egy szerető család pedig minden nehézségen átsegít. A meseregény továbbá arra is megtanít, hogy nem szabad félni az ismeretlentől, mert attól még, hogy valami vagy valaki idegen, nem biztos, hogy rossz vagy rossz szándékú. És az is nagyon szépen fellelhető a könyvben, hogy akit gonosznak és árulónak hiszünk, talán csak saját bizonytalanságát, dühét és csalódottságát próbálja helytelen módon orvosolni.
A Ragacs, a hős kismacska című kalandos meseregényt tehát nem csak gyerekeknek ajánlom: bátran forgassa felnőtt is, hiszen tényleg letehetetlen, kedves – és tanulságos – olvasmány. Buzay István rajzai pedig szuperek.
A könyv a Pozsonyi Pagony Kft. gondozásában jelent meg. Egy kis kedvcsináló videó is elérhető az első fejezetről.
Wéber Anikónak a napokban jelent meg következő ifjúsági regénye Cseresznyeliget titka címmel – ennek apropóján pedig hamarosan olvashatjátok az írónővel készült interjúmat is. Természetesen Ragacsról is beszélgetek majd vele. 🙂